Villanyszerelési munkák
A ház körüli villamos készülékek és berendezések száma az elmúlt időszakban jelentősen megnövekedett. Ki akarna ma lemondani a mosógépről, a hűtőszekrényről és sok egyéb, hasznos vagy kevésbé hasznos készülékről? A villamos áram előállítása azonban az emberre és a környezetre nézve nagy veszélyekkel jár, ezért a környezet védelmét szem előtt tartó építkezéshez és életvitelhez az áramfelhasználással való takarékoskodás is hozzátartozik.
Az lenne a helyes, ha az áramot a háztatásban kizárólag világításra, munka végzésére (villamos berendezések motorjai), valamint elektronikus berendezésekben (rádió, tv, számítógép) és vezérlésekben (fűtés, mosógép) használnánk, fűtés céljára és vízmelegítésre azonban lehetőleg nem.
Néhány jó tanács az árammal való takarékoskodáshoz:
- a mosógépet és mosogatógépet lehetőleg a melegvíz-hálózatra kössük rá;
- ne használjunk villamos vízmelegítőt, ruhaszárítót és ventilátoros fűtőkészüléket;
- optimális hőszigetelésű hűtő- és fagyasztókészülékeket használjunk, a régi készülékekre utólag ragasszunk szigetelőlapokat;
- használjunk egyedi megvilágítást ott, ahol a fényre valóban szükség van, ez hatékonyabb és lakályosabb, mint a világos általános megvilágítás;
- a takarékos világítótestek a szokásos izzólámpák energiájának csak mintegy 15 %-át fogyasztják, ugyanakkor sokkal tartósabbak. A takarékos világítótestek a legtöbb, normális foglalatú lámpatestbe betehetők.
A ház villamos berendezésének élettartama mintegy 30-50 év. Az elavult és nem biztonságos, túl kis keresztmetszetű vagy elégtelen szigetelésű vezetékeket nagyobb korszerűsítési munkálatok alkalmával cseréljük ki. Villamos berendezéseken munkát biztonsági okokból, az érvényes előírások figyelembevételével, csak engedélyezett vállalatok végezhetnek. A kivitelező szakvállalattal való megállapodás alapján azonban egyes munkák, pl. a falhornyok elkészítése és takarása, házilag is elvégezhetők. A kapcsolók és bekötések huzalozása mindenképpen szakvállalatra tartozó feladat.
Villamos berendezések a házban
A villamos berendezések felújításakor a költségeknek egy jelentős része a kapcsolószekrény és a mérőhely kialakítására esik, mert a régiek általában már nem felelnek meg a mai követelményeknek és előírásoknak. A mérőhely tervezésekor meg kell határozni a fogyasztásmérő teljesítményét, az áramkörök számát és ezzel az elosztás mértékét, valamint a fogyasztásmérő szekrényének szerelési módját – az szerelhető a falra vagy egy falfülkére.
A többlakásos épületeket egy könnyen hozzáférhető helyen lévő fő fogyasztásmérővel látják el és minden lakásban elosztó helyeket alakítanak ki. A ház bekötővezetéke, a főbiztosító és a fogyasztásmérő a szolgáltató vállalat tulajdona. Éppen ezért az új fogyasztásmérő felszerelésének helyét mindig egyeztetni kell az áramszolgáltató vállalattal.
A vezetékek túlterhelésének, a rövidzárlatoknak és a tűzveszélynek az elhárítása érdekében korszerű berendezéseknél a lakáson belül is több, egyedileg biztosított áramkört alakítanak ki. A tervezéshez és a szakemberekkel való szót értéshez segítséget nyújt, ha ismerjük a legfontosabb fogalmakat és jelöléseket.
Ezek:
- az egyszerű kapcsolók egy vagy több fogyasztó (pl. lámpa) egy kapcsolóval való működtetésére szolgálnak;
- váltókapcsolókkal egy vagy több fogyasztót 2 vagy 3 helyről lehet kapcsolni;
- ha egy fogyasztót 3 vagy több helyről kívánunk működtetni (pl. lépcsőház-világítást), akkor a nyomógombos kapcsolókkal ellátott relés kapcsolás gazdaságosabb.
A világításkapcsolókat rendszerint az ajtókilincs közelében, 100-110 cm magasságban helyezik el, a dugaszolóaljzatokat 35-40 cm magasságban. Megtakarítás érhető el azzal, hogy dugaszolóaljzatokat csak a helyiség két oldalán alakítunk ki, pl. az ajtó közelében (a világításkapcsoló alatt) és az egyik keresztfalon. A lámpahelyeket általában a mennyezeten helyezik el, olcsóbb és könnyebb változtatást tesz azonban lehetővé, ha a kapcsoló fölött kapcsolható dugaszolóaljzatot helyezünk el. Egy függő lámpa bekötésére ekkor „majomhintát” (dugasszal ellátott laza kábelt) lehet használni. A vezetékek födémben való elhelyezését egyes esetekben akár egyszerűen fali világítótestek alkalmazásával is meg lehet takarítani.
Vezetékek elvezetése a falban
A vezetékeket a helyiségben mindig függőlegesen és vízszintesen, ill. derékszögben kell vezetni, sohasem ferdén. A vezeték nyomvonalának jó megtervezésével sok munka megtakarítható. A nyomvonal vízszintes szakaszát az egyik általánosan használt fektetési módnál a födém alatt 30 cm-rel, körben vezetjük, ebből ágaznak le függőlegesen a dugaszolóaljzatokhoz és kapcsolókhoz menő ágak. Ez a nyomvonal a falhornyok hossza miatt gyakran előnytelenebb, mint a dugaszolóaljzatok magasságában való fektetés. Ha az esztrich-padlót is ki kell cserélni, ajánlatos a vezetékeket a nyers padlón, ill. a fagerendás födémben vezetni.
Falhornyokban elhelyezett vezetékek számára túlnyomórészt a kétszeres szigetelésű, burkolt vezetékeket alkalmazzuk. Vakolandó felületeken az olcsóbb, de kényesebb lapos vezetékeket lehet elhelyezni. Ha csak egyes új vezetékekre van szükség, azokat a vakolaton kívül lehet vezetni, pl. a szegélyléc fölött, az ajtónál a vezetéket ajtó körül vagy a padlóban lehet átvezetni. A vakolaton kívüli rögzített fektetéshez a burkolt vezetékek az árnyékolt vezetékek, vagy a lapos kábelek alkalmasak.
Vakolaton kívüli vezeték elvezetése
Vakolaton kívül több vezetéket új szegélyléc mögé vagy szegélyléc-csatornában lehet elhelyezni. Ha egyidejűleg fűtési és vízvezetékeket is le kell fektetni, akkor a vezetékek számára közös, szekrényszerű burkolatot lehet kialakítani, amely lerakó felületként használható (I. 14.22. ábra). A falakba hornyok készítése, a munkákat követő bevakolással és új festéssel lényegesen nagyobb munkával járna. A csatornákba való fektetéshez szintén burkolt vezetékeket használjunk.
Fürdőszobákban tartsuk be a villamos szerelvényekre előírt védőtávolságokat (I. 14.23. ábra). Így például a dugaszoló alzatoknak, világításkapcsolóknak és mosógépeknek a kádaktól és zuhanyfülkéktől legalább 60 cm távolságban kell lenniük. A fürdőszobán belül elhelyezett vezetékeknek csak a fürdőszoba berendezéseit szabad árammal ellátniuk és nem lehetnek fém burkolatúak.
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.